Életképek egy kripli naplójából – Sztakó Zsolt rovata

Eddig úgy volt, hogy mi is felmegyünk Pozsonyba, és amíg anyuék végeznek, Jucival körülnézünk a kikötőben. Az időjárás azonban közbeszólt, mert aznapra elromlott. Október közepén már ezzel is számolni kell. A program tehát változott, Juci pedig döntött: irány az X-Bionic és utána a töltés. Múltkor már voltunk az X-Bionicban, körülnéztünk, …

Délben érünk Hegymagasra, ahol Zsuzsa és Mária, no meg a családjuk fogadott a falu parányi kultúrházában. Találkozhattunk azokkal is, akik tavaly Százdon nem voltak ott. Gábor két fiával, Gergővel és Domával, Rékával, a feleségével, húgával, Kingával, az ő férjével, Zsomborral és az ő anyukájával. Zora, a kislányuk igazi szeretetbomba, engem …

Augusztus első vasárnapján indultunk Százdra. Eredetileg úgy volt, hogy július utolsó napján megyünk, de Jucinak közbejött egy programja, amiért csak augusztus harmadik napján tudtunk menni. Jó volt újra ismerős, százdi arcokat látni, akik között felnőttem. Erikát, a nővérem barátnőjét, aki a szomszédban lakik, és elsőként mindig ő szerez róla tudomást, …

Szeptember 11-én fél tizenegykor a pozsonyi Szentháromság-templom előtti téren gyülekezett kis csapatunk, hogy a Carissimi szervezésében részt vegyünk Korpás Árpi barátom speciális, akadálymentes idegenvezetésén. (Árpi még arra is ügyelt, hogy a macskakövek ne rázzák ki belőlem a lelket, szóval vérprofi.) Tavaly volt az első alkalom, hogy Árpi ilyen idegenvezetést tartott, …

      Visszatekintés a nyárra – a koncert Június 20. A nyári napforduló előtti nap péntekre esett, és az EDDA ezen a napon koncertezett Somorján. Mi, Istvánnal és a barátnőjével, Szandival a Pomléba tartottunk, de előtte még megálltunk egy Josko-féle fagyira is, ami Somorja egyik nevezetessége. Én elmerültem az …

  Anyu az utolsó pillanatban lemondta, hogy velünk jöjjön, így aztán ismét István és Juci kísért el Szerdahelyre, a hetedik alkalommal megrendezett Csallóköz Kupára. A márciusból már ismerős tornaterem és ismerős arcok fogadtak. A parasport világa összetartó közösség. Délelőtt a tornaterem minden sarkában más és más sportág versenyei zajlottak. Kint …

2024 májusa: egy hónappal voltam egy eléggé súlyos műtét után, melynek során kicserélték az epevezetékemet, és hát nagyon legyengültem. Juci – aki akkor már harmadik éve volt az asszisztensem, és a legnehezebb időket vészeltük át együtt – volt anyu egyedüli segítsége, és szükség volt valakire, aki időnként leváltja, mielőtt ő …

Részlet egy megírandó könyvből: Arra nyitod ki a szemedet, hogy apu ül az ágy szélén, és imádkozik. Közben a törzsével előre-hátra hajlong, mint a siratófalnál imádkozó zsidók. Minden reggeli rítus ez nála, de most, ki tudja, miért, az jutott eszedbe, hogy pár nap múlva itt a húsvét. A kedvenc ünneped. …

A következő hetekben szeretnék néhány írást, amely a Carissimi lapban megjelent, újra közölni. Azt gondolom ugyanis, hogy a bennük rejlő gondolatok még mindig aktuálisak. Egyedül vagy a tömegben is. Mert ők nem érthetnek meg téged. Sajnálhatnak vagy megítélhetnek – kinek-kinek gusztusa szerint –, de meg nem érthetnek. Még a hozzád …

2025. március 13., csütörtök, Dunaszerdahely A történet (a mainap-történet) még 2023 őszén kezdődött, amikor Sárközi Tibor, a Grace Pt. elnöke azzal keresett meg, hogy a magyarországi Csefosz SE-vel közösen megpályáznak egy Erasmus+ projektet. Mellékelt egy kérdőívet is, hogy én is írjam meg az ötleteimet. Így érkeztünk el 2025. március 13-ához, …